Dr. Herczeg Pál (1939. jún. 26.–2017. ápr. 24.) 1964 és 1988 között a Lábatlani Református Egyházközség lelkipásztoraként szolgált, 1985-től dr. Pákozdy László Márton professzor utódjaként előbb óraadói minőségben, 1988-tól pedig tanszékvezetőként, majd 1999-től 2009-ig tanszékvezető egyetemi tanárként oktatott a Budapesti Református Teológiai Akadémia bibliai teológiai és vallástörténeti tanszékén. 2009-től professor emeritusként tartott órákat az akadémián. 1997–2004 között a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémián, majd a Selye János Egyetem református teológiai karán is tanított óraadóként. Tudományos munkássága főként a krisztológia területére összpontosított (Krisztusról és az egyházról szólok. Kálvin Kiadó, Budapest 2006). 1988-ban munkássága elismeréséül Lábatlan település Pro Urbe díjjal tüntette ki. 2007- ben megkapta a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának elismerő oklevelét. 2012-ben Károli Gáspár-díjat kapott, a Dunántúli Református Egyházkerület pedig a Pro Pannonia Reformata kitüntetéssel ismerte el egyházi munkásságát. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 2015-ben tüntette ki A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Tiszteletbeli Professzora címmel.
In the editorial-theological concept of Luke, his message is not always formulated as a finalising conclusion. Often, he reports on certain events as a starting point. Thus, the events described follow one another in a vague or artificial chronological order. These descriptions often also implicitly determine the events and descriptions that follow them in canonical, or even in chronological order. As far as baptism is concerned, Acts 2:38-47 summarises all that was essential for the Church in the apostolic age, since the events that guide it, the mention of baptisms, the integration of the disciples of John describe the situation of the Church. And if it does not raise a particular problem of principle, the mention of baptism remains a mere statement of fact.