Szabó András

Nincs intézményi hovatartozási adat.

Publications: 1.5

Szabó András (Derecske, 1954. szept. 30.) irodalomtörténész, lelkészcsaládban született, középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte, majd 1978-ban az ELTE BTK magyar–latin szakán szerzett diplomát. 1991-től az irodalomtudomány kandidátusa, 1998-tól habilitált doktor, 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A révkomáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának professzora, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK professzor emeritusa. Szakterülete a régi magyar irodalom, kutatási területe a magyar reformáció és késő humanizmus irodalma, különös tekintettel a magyar– német kapcsolatokra.

Publications of András Szabó

This paper deals with two letters, dedicated by the Hungarian Protestant noblemen to Paul Eber, professor of the University of Wittenberg. The first letter was dated to the 3rd of April, 1561, its author being baron John Balassi, father of the great Hungarian renaissance poet, Bálint (Valentine) Balassi. John Balassi expresses his gratitude for Eber’s letter, dedicated to him and informed him about the earthquake which took place in the Danubian district, at the beginning of March. The second letter was dated to the 25th of June, 1563, its author was George Sulyok, uncle of Anne Sulyok, the spouse of John Balassi. Sulyok calls Eber’s attention to a student, recently sent to Wittenberg, named Peter Károlyi, the later professor, pastor and bishop of the Transtisza Diocese. He also asked Eber to pray for the Christian soldiers fighting against the Turks day by day.

Research articleReformátus Szemle 112.5 (2019)

Az Öreg graduál egyik legidőszerűbb és kevésbé gyakorolt műfaját szeretném bemutatni nagyvonalakban. Most is időszerű, mivel húsvéti ünnepkör műfajai, a nagyheti énekek közé tartozik. A szentháromnap várakozással és bűnbánattal eltöltendő időszakának e fontos műfaját manapság inkább csak a római katolikusok éneklik, viszont eredetileg a református liturgiában is helyet kapott. Olyannyira, hogy többek között mind
a kolozsvári, mind pedig a debreceni graduálpéldányok lamentáció-lapjainak szélei szembetűnően megkoptak az idők folyamán (249–270. oldalak). Másrészt pedig több levéltári adat, egyházkerületi jegyzőkönyv tudósít a húsvétot megelőző lamentációk
előadásának kérdéseivel. Mindezek pedig azt bizonyítják, hogy a lamentációéneklés gyakorlatban volt.

Református Szemle 104.4 (2011)