A keresztyén felekezetek körében kevés annyira általánosan elfogadott, közös tan van érvényben, mint az, hogy az Ószövetség az Újszövetséggel együtt és azzal egyenértékűen a keresztyén hit alapját képezi. Eszerint mind a keresztyén hitnek, mind a keresztyén teológiának – és itt fontos, hogy nem vallástudományról beszélünk – az Ószövetség éppúgy formáló tényezője és kiindulópontja, mint az Újszövetség. Legyen szó hitvallásokba foglalt dogmákról vagy még alakulásban lévő teológiai kijelentésekről, azoknak mércéje minden időben az, hogy összhangban vannak-e az Ó- és Újszövetség tanításával. Azonban ez a látszólag megszilárdult alaptétel mind a jelenben, mind a teológiatörténetben sokkal árnyaltabban van és volt jelen, mintsem az a fenti gondolatmenetből következne.
„Örül az igaz, mikor látja a bosszút, mikor lábát a gonoszok vérében mossa”
Subtitle
Az úgynevezett bosszúzsoltárok a נקם szemantikájának fényében
Contributor
Tartalom bibliográfiai hivatkozása
Kató Szabolcs Ferencz: „Örül az igaz, mikor látja a bosszút, mikor lábát a gonoszok vérében mossa”. Az úgynevezett bosszúzsoltárok a נקם szemantikájának fényében. In: Református Szemle 107.6 (2014), 605--642
Tartalmi jellemzők
Témakör: Ószövetség
› Kulcsszavak: bosszú, átok, átokzsoltár, tálió-törvény, Zsoltárok könyve