Amikor a 20. század elején a teológiai gondolkodásban újra felmerül a történeti módszertan problematikája és az a kérdés, hogy milyen horderő tulajdonítható a kritériumrendszernek és annak a módszertannak, amelyek a bibliai szövegek elemzését hivatottak végezni, Rudolf Bultmann teológiája és kérdésfeltevésének módja kifejezett élességgel fogalmazza meg az előzetes megértés kérdéskörét. Teológiájának elemzése azzal a problémával szembesít, amely mára már közhelyszerűvé vált: a teológia és az általa alkalmazott konszenzuson alapuló metodológia olyan előfeltevésekkel terhelt, amelyek befolyásolják a Szentírásból nyerhető képet. Bultmann úgy képes hatályon kívül helyezni saját előfeltevéseit, hogy mindaz, amit meg lehetne fogalmazni, visszahúzódik a döntés pillanatában. Így az üzenet, és ezzel együtt mindaz, ami Istenről elmondható, kimondhatatlanná válik — a cselekvés megvalósítására irányuló puszta felszólítássá. Ez a cselekvés egyszerre a hit, a döntés és a szeretet tette. De van-e tartalma ennek a cselekvésnek? Van-e mintája?
Szerethető-e a történeti Jézus?
Subtitle
Rudolf Bultmann történelem- és szeretetértelmezése
Contributor
Tartalom bibliográfiai hivatkozása
Kustár György: Szerethető-e a történeti Jézus?. Rudolf Bultmann történelem- és szeretetértelmezése. In: Református Szemle 109.2 (2016), 127--159
Tartalmi jellemzők
Témakör: Újszövetség
› Kulcsszavak: Bultmann, történetkritika, újszövetség-kutatás, történeti Jézus