Az Erdélyi Református Egyház 16–17. századi szerkezete sok hasonlóságot mutatott a nyugat-európai református egyházi modellel, amelynek intézményei – a presbitérium kivételével – már a 16. század közepén létrejöttek Erdélyben. A presbitériumok felállításának elmaradását főként az magyarázza, hogy az erdélyi az erdélyi társadalom nem a polgári demokráciára épült, egy meglehetősen feudalista rendszerre, következésképpen a társadalom alsó rétegei nem befolyásolhatták sem a helyi közösségek, sem pedig az ország irányítását. Ezért a presbitériumot mint nyugati demokratikus egyházi intézményt nem lehetett beépíteni egyházi kormányzatba. Így az egyházi kormányzat legalacsonyabb szintje a classis vagy dékánság (synodus specificis) zsinata volt, amelyet a dékán (nyugaton: felügyelő) vezetett. Mivel az egész egyházi struktúra bizonyos mértékig leképezte a világi társadalom szerkezetét, az egyházat mint szervezetet be lehetett építeni a feudális világi társadalomba.
Közigazgatás a 16. századi református egyházban. I.
Contributor
Tartalom bibliográfiai hivatkozása
Buzogány Dezső: Közigazgatás a 16. századi református egyházban. I.. In: Református Szemle 114.5 (2021), 517--529
Tartalmi jellemzők
Témakör: Egyháztörténet
› Kulcsszavak: presbitérium, presbiter, erdélyi református egyház, egyházszervezet, egyházkormányzás, esperesség, partikuláris zsinat, feudalizmus