Krisztus és az egyház – Bullinger Heinrich relációs teológiája

Contributor

Heinrich Bullinger teológiájának központja keresése során több javaslat is felmerült. Ezek közül a legmegfelelőbbnek tűnik az, amely teológiája lényegét az „Istennel való közösség” (Peter Opitz) gondolatában foglalja össze. Célszerűbb azonban, ha Bullinger teológiáját nem egy központtal rendelkező körmodellként képzeljük el, hanem inkább egy ellipszisként, amelynek két fókusza van: Isten és az ember, illetve Krisztus és az egyház, amelyek egymáshoz kapcsolódnak. Ezért Bullinger teológiáját joggal tekinthetjük „kapcsolati (relacionális) teológiának” is. Ez a szempont megnyilvánul az egyházra vonatkozó tanításában is. A hagyományból vett egyházzal kapcsolatos jellemzők és a bibliai metaforák szorosan kapcsolódnak Krisztushoz, így jelezve ekkléziológiájának részvételre összpontosító (participativ) jellegét. Ez nemcsak a római egyházhoz kapcsolódó meglátásaiban érvényes, hanem a lutheránus egyházhoz való viszonyában is. Bullinger kapcsolati teológiája lényegileg dinamikus és pásztori, amely így még mindig inspiráló lehet azoknak az egyházaknak, amelyek a Második Helvét Hitvallás hagyományában állnak, például a magyar református egyház számára.

Tartalom bibliográfiai hivatkozása

Csukás Gergely: Krisztus és az egyház – Bullinger Heinrich relációs teológiája. In: Református Szemle 117.2 (2024), 146--162