Bodnár Lajos (Margitta, 1980) református lelkipásztor a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte teológiai tanulmányait (1999–2004). 2004 és 2017 között a borosjenői (Aradi Református Egyházmegye), 2017 óta pedig éradonyi (Érmelléki Református Egyházmegye) lelkipásztor. 2014 és 2016 között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen végzett vallástudományi magiszteri tanulmányokat, 2015 és 2016 között pedig a Stichting Contextueel Pastoraat in Nederland által Magyarországon szervezett kontextuális képzésen vett részt. 2016 óta a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója. Fő kutatási területe a magyar református liberális teológia a dualizmus korában, különösen Kovács Albert (1838–1904) élete és munkássága.
Kovács Albert (1838–1904) teológiai szabadelvűségének forrásait azért szükséges feltárnunk, mert ezek nélkül nem lehet megérteni teológiai gondolkodását, és az ő helyét sem tudjuk meghatározni a liberális teológia, azon belül ezen irányzat magyarországi képviselőinek igen széles palettáján. Ebben a tanulmányban azon a hatásoknak eredetét kíséreltük felderíteni, amelyek gyermekkorában, kollégiumi, erdélyi és külföldi teológiai tanulmányai alatt érték, és gondolkodását formálhatták.
A mezőbándi gyermekévek egyfelől a családban jelenlevő egyháziasságot, egyházszeretetet, másfelől a hanyatló egyház válságos helyzetének a felismerését nyomták bele kitörölhetetlenül lelkébe. Iskolai évei alatt főleg a racionalizmus eszmerendszerével ismerkedhetett meg, amely megalapozta a későbbi liberális teológiai irányultságot.
Utrechti és Göttingeni tanulmányai alatt egyaránt érhették liberális, közvetítő és ortodox hatások, hazatérése után a radikálisan liberális Ballagi Mór (1815–1891) hatása alá kerülhetett, s bár ez egyértelműen a liberális oldalra állította őt, ilyen irányultága mégsem zárta ki a külföldön megismert hitvalló teológiai iskolák képviselőitől átvett gondolatok felhasználását és alkalmazását.