Debreczeni István

Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség

Publikációk: 2

Debreczeni István (Kolozsvár, 1992) református gyakornok lelkipásztor. 2011-ben érettségizett az kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum reál tagozatos diákjaként, teológiai tanulmányait pedig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 2013 és 2020 között. Jelenleg a Kolozsvár-alsóvárosi Református Egyházközségben végez gyakornoki szolgálatot, szeptembertől pedig a Kolozsvár-törökvágási Református Egyházközség segédlelkésze.

Debreczeni István publikációi

Ebben a dolgozatban egy provokatív kérdéskörrel szembesülünk. Felelős-e a keresztyénség az egyre súlyosbodó környezeti válságért? Hogyan értelmezhetjük a teremtésvédelem perspektívájából a dominium terrae megbízatást? A teremtéselbeszélések kontextuális olvasata során kiderül, hogy az Isten által az emberre ruházott uralom gyakorlása bizonyos feltételekhez és körülményekhez kötött. Az ember Isten képmásaként, a teremtési közösség részeként, a bűn árnyékában, de Isten uralma alatt és iránta viselt felelősséggel hivatott e megbízását gyakorolni. E sokoldalú viszony egyik lehetséges metaforája a sáfárság, amelynek mintáját maga Jézus Krisztus adja. Az uralkodás céljává így hatalmaskodás helyett a felelősségteljes szolgálat válik.

SzaktanulmányReformátus Szemle 116.1 (2023)

Jürgen Moltmann, a Tübingeni Egyetem nyugalmazott rendszeres teológia professzora a 20. század és napjaink egyik legjelesebb német református teológusa. Személyes és szakmai életpályája egyaránt rendkívüli és inspiráló. Világszerte ismert teológussá A reménység teológiája című könyve tette őt, amely már 1965-ös megjelenésekor nagy visszhangot keltett, és azóta számos nyelvre lefordították. Legnagyobb érdeme az eszkatológiának mint a keresztyén reménység forrásának „újrafelfedezése”, a jelenlegi világnak az eljövendő fényében történő megismerése. Jelen írásnak Jürgen Moltmann Gott in der Schöpfung című könyve a fő forrása, amelyben korunk ökológiai kihívásának összefüggésében fejti ki a maga teremtéstanát, hangsúlyosan eszkatologikus és pneümatikus megközelítésben.

SzaktanulmányReformátus Szemle 113.4 (2020)