Journal index

Bakos István267 -- 293

Ebben a tanulmányban a bűn közösségi dimenziójának bibliai és keresztyén etikai sajátosságait igyekeztem felvázolni néhány, a téma szempontjából relevánsnak tekinthető bibliai szöveg és terminus vizsgálata által. A közösségi bűn fogalmának meghatározása és kritikája elsősorban német talajon valósult meg a világháborút követő politikai, filozófiai, jogi és teológiai viták során. A fogalom lényegét kifejező koncepció, amely szerint az egyén vagy egy kisebb csoport bűneiért, az egész közösség bűnösnek tekintendő, számos nérói cselekménynek adott szabad utat: diktatúrákhoz, haláltáborokhoz, háborús bűnökhöz, koncepciós perekhez és megtorlásokhoz szolgáltatott legitim ideológiai alapot. Érthető tehát, hogy a kollektív bűn fogalmának 20. századi definíciója mind jogi, mind pedig morális szempontból tarthatatlan, ugyanakkor a fogalom mögött megbúvó egyes gondolatok a Szentírástól sem idegenek. A Biblia is tud a bűn következményeinek egész népre való kihatásáról, ugyanakkor ismeretlen számára az a kollektív bűnnel kapcsolatos álláspont, amelyik az ártatlan is bűnösnek nyilvánítja az elkövetett igazságtalanságokért. Tanulmányomban azokat a bibliai és etikai princípiumokat igyekeztem felmutatni, amelyek ahhoz nyújthatnak támpontokat, hogy miként gondolkodhatunk a közösségi bűnt és a kollektív felelősséget illetően.

Református Szemle 114.3 (2021)SzaktanulmányÓszövetség, Újszövetség, Rendszeres teológia