Folyóirat index

Bognárné Kocsis Judit18 -- 36

A vallás fogalmát nehéz meghatározni, de általában egy térben és időben adott, kulturálisan meghatározott formaként értelmezzük, amelyhez istenség(ek), hit, szertartás, hitélmény, vallási közösségek, tanítások, intézmények, szervezetek fogalmai tartoznak.

Református Szemle 109 / 1 (2016)SzaktanulmányGyakorlati teológia
Bognárné Kocsis Judit562 -- 573

A református nevelés és oktatás történelmi hagyományainak és Karácsony Sándor munkáságának rövid áttekintése után kijelenthetjük, hogy a református iskoláztatás hagyományai beleépültek Karácsony Sándor pedagógiájába. Az évszázadok során formálódott református pedagógia jó alapot teremtett és teremtett a diákoknak tudásuk kiszélesítésére és a közösségi magatartás kialakítására. A széles spektrumú koncepció hatékonyságát több neves református tudós igazolja. A bibliai alapon nyugvó mellérendelő viszony kialakítása embertársainkkal mindenki számára megadja a lehetőséget, hiszen egyenlő mértékben fogad el és tiszteli a másik embert. Karácsony Sándor koncepciója és tevékenysége azt szemlélteti, hogy a protestáns elveket miként lehet alkalmazni a gyakorlatban. Ő arra törekedett, hogy példát mutasson a neveltjeinek, és hogy tanúbizonyságot tegyen református hitéről. Tevékeny közösségi ember volt, aki nagy hatást gyakorolt tanítványi körére. Ezért szellemi örökségének ápolását több egyesület, intézmény, műhely fontosnak tartja napjainkban is. Ezeknek alapítói között megtalálhatjuk egykori tanítványait, de már azt újabb tanítványi csoport is.

Református Szemle 108 / 5 (2015)SzaktanulmányEgyháztörténet
Sipos Dávid414 -- 431

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk meg, hogy ki volt Konnert Márton, hogyan került a József név az orgonák történetébe, illetve melyik név a helyes. Ugyanakkor közöljük a Konnert-orgonák történetét is.

Református Szemle 106 / 4 (2013)Egyháztörténet
Sipos Dávid749 -- 766

A zilahi reformátusok a környéken egyedülálló módon 155 év alatt 3 orgonát építtettek, azokat rendszeresen javíttatták, és a gyülekezetben ez idő alatt 12 ismert és kevésbé ismert orgonaépítő fordult meg. Az erdélyi református orgonaépítési, vásárlási és javítási mutatókat nézve akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy más gyülekezethez képest Zilahon az orgonaépítők egymásnak adták a templom kilincsét. Ekkora orgonaépítési, karbantartási kedv bizonyára összefüggésben volt a gyülekezet anyagi helyzetével, de legfőképpen azzal az igénnyel, amelyről Magyarósi István is írt: a zilahi gyülekezet mindig úgy gondolta, hogy istentiszteleti éneklése csak orgonaszóval teljes, és ezt nem megfelelő vagy romlásnak indult hangszerrel nem tudta elképzelni. Illő tehát, hogy ennek az igyekezetnek emléket állítsunk e tanulmányban.

Református Szemle 104 / 6 (2011)Egyháztörténet