Folyóirat index

Bognárné Kocsis Judit18 -- 36

A vallás fogalmát nehéz meghatározni, de általában egy térben és időben adott, kulturálisan meghatározott formaként értelmezzük, amelyhez istenség(ek), hit, szertartás, hitélmény, vallási közösségek, tanítások, intézmények, szervezetek fogalmai tartoznak.

Református Szemle 109 / 1 (2016)SzaktanulmányGyakorlati teológia
Bognárné Kocsis Judit562 -- 573

A református nevelés és oktatás történelmi hagyományainak és Karácsony Sándor munkáságának rövid áttekintése után kijelenthetjük, hogy a református iskoláztatás hagyományai beleépültek Karácsony Sándor pedagógiájába. Az évszázadok során formálódott református pedagógia jó alapot teremtett és teremtett a diákoknak tudásuk kiszélesítésére és a közösségi magatartás kialakítására. A széles spektrumú koncepció hatékonyságát több neves református tudós igazolja. A bibliai alapon nyugvó mellérendelő viszony kialakítása embertársainkkal mindenki számára megadja a lehetőséget, hiszen egyenlő mértékben fogad el és tiszteli a másik embert. Karácsony Sándor koncepciója és tevékenysége azt szemlélteti, hogy a protestáns elveket miként lehet alkalmazni a gyakorlatban. Ő arra törekedett, hogy példát mutasson a neveltjeinek, és hogy tanúbizonyságot tegyen református hitéről. Tevékeny közösségi ember volt, aki nagy hatást gyakorolt tanítványi körére. Ezért szellemi örökségének ápolását több egyesület, intézmény, műhely fontosnak tartja napjainkban is. Ezeknek alapítói között megtalálhatjuk egykori tanítványait, de már azt újabb tanítványi csoport is.

Református Szemle 108 / 5 (2015)SzaktanulmányEgyháztörténet
Zabán Bálint Károly595 -- 609

Tanulmányomban először Kálvin János személye és életműve értékelésének kérdéseit taglalom röviden, ez után pedig arra a kérdésre adok választ, hogy milyen szentírási építőkövekből áll össze az a kálvini egyházkép, amely már a kezdet kezdetén meggyőző volt és hódított – az ellenséges politikai körülmények ellenére is.

Református Szemle 102 / 5 (2009)Rendszeres teológia
Zabán Bálint Károly605 -- 633

The following survey of present research of Prov 1–9 focuses mainly on the structure and character of these chapters of Proverbs and the various theories concerning the personification of Wisdom in Proverbs.1 This appraisal of some older and more recent works on chapters 1–9 is meant to serve as a preamble of a series of articles I planned to write about Proverbs. The succeeding articles will be concerned with an overview of research in terms of the textual traditions of Proverbs, questions of dating (pre-exilic/post-exilic), setting, various Egyptian, Mesopotamian and Ugaritic parallels and the structure and character of Prov 10–29 and of 30–31, secular and/or religious wisdom, the concept of the fear of the Lord and theology.

Református Szemle 101 / 6 (2008)Ószövetség