Journal index

Juhász Zoltán452 -- 481

Eduard Böhl 1864 őszén kapott kinevezést a bécsi Protestáns Teoló¬gia Fakultásának református dogmatikai tanszékére.  Az 1819-ben alapított intézményben  az ágostai hitvallású evangélikus felekezetű professzorok mellett egyedüliként képviselte a helvét hitvallású protestánsokat. Harmincöt éven át végzett tanári szolgálatának ideje alatt nemcsak dogmatikát és szimbolikát oktatott, hanem bibliai teológiát, keresztyén apologetikát, vallásfilozófiát és pedagógiát is.  A teológiai tudományok között mindenkor kitüntetett figyelmet szentelt egyfelől a krisztológia témakörének, más¬felől pedig – ami a szívéhez különösen is közel állt – az Ótestamentum hermeneutikai vizsgálatának.

Református Szemle 113.5 (2020)SzaktanulmányRendszeres teológia
Juhász Zoltán242 -- 265

Eduard Böhl, a 19. század második felének tudós teológusa 1864-től 1899-ig volt a bécsi Protestáns Teológiai Fakultás Református dogmatikai tanszékének professzora. A Habsburg-kormányzat 1818-ban központi rendelettel tiltotta be a birodalom egész területén élő diákok számára a külföldi egyetemjárást, hogy ezzel az intézkedéssel akadályozza meg a német egyetemek liberális szellemiségének beszivárgását.

Református Szemle 113.3 (2020)SzaktanulmányRendszeres teológia
Szűcs Ferenc449 -- 451Református Szemle 110.4 (2017)Alkalmi megemlékezésEgyéb
Szűcs Ferenc, Juhász Tamás267 -- 278

A Romániai Református Egyház Zsinatának Állandó Tanácsa 2015. november 26-án tartott ülésén foglalkozott a menekültügy, illetve a migráció kérdéskörével azután, hogy ebben a témában a Magyar Református Egyház Generális Konventje 2015. november 11-én már megfogalmazott egy nyilatkozatot, amelyet az alábbiakban fogunk közölni.

Református Szemle 109.3 (2016)ForráskiadványRendszeres teológia
Szűcs Ferenc52 -- 58

Kálvin teológiájának mai olvasata A korszakok hasonlóságaiból és különbségeiből adódó hermeneutikai problémák. Ez az előadás kolozsvári Protestáns Teológia által szervezett nemzetközi Kálvin-értekezleten hangzott el 2009. október 15–16-án. Szűcs Ferenc ezzel a végső következtetéssel zárta előadását: Kálvin megértéséhez nem lehet egyetlen hermeneutikai kulcsot, vagy vezérmotívumot kiemelni. Teológiájának megkülönböztető jellegére nézve kétségtelenül felfedezhetők rész igazságok mind az isteni szuverenitásra vonatkozóan mind a krisztológiai interpretációra vonatkozóan, mind pedig a pneumatológiai olvasat igazságát illetően. De ugyanilyen joggal nevezhetnénk őt az egyház teológusának is. Maradéktalanul azonban egyetlen fonalra sem fűzhető fel Kálvin teológiája.

Református Szemle 103.1 (2010)Rendszeres teológia
Szűcs Ferenc678 -- 684

Kálvint sem olvashatjuk ma a kálvinizmus hatástörténete nélkül. Itt azonban a „szerző védelmében” mindig szükség lesz egy olyan becsületes különbségtételre, amely a szövegek eredeti szándékát és mondanivalóját el tudja választani mind a később neki tulajdonított értelmezésektől, mindazok függetlenedett történeti hatásaitól. Úgy tűnik, hogy a Kálvin- kutatás éppen napjainkban fedezte fel ennek a különbségtételnek a fontosságát. A Kálvin interpretációk sokfélesége egyszerre gazdagság és teher. A jubileumi év ugyanakkor világszerte mutatja, hogy Kálvint ma is tekinthetjük olyan élő forrásnak, akinek gondolataival érdemes párbeszédben lennünk. Ezt igazolja pl., hogy a Magyarországi Református Egyház Kálvin időszerűsége címmel jelentetett meg egy tanulmánykötetet.4 De mennyiben lehet egy évszázadokkal ezelőtti életmű időszerű a 21. század olvasója számára?

Református Szemle 102.6 (2009)Rendszeres teológia
Juhász Zoltán590 -- 600

The Relationship of the Eucharist and Reconciliation in the Didaché. The author analyzes the relation of the Eucharist and reconciliation through one of the well-known writings of the Early Church – The Lord’s Teaching to the Nations Through the Twelve Apostles. Christianity has evolved from Judaism, and despite many differences there are still numerous similarities, overlaps as the feast, liturgy, prayer, Holy Communion and the renewal of the covenant. The meaning and content of the Eucharist went through several changes during the history of the Church, and differences of opinion on this point exist even in our days. The Eucharist is an important part of Christian faith which lives in the Parousia, through this Christians are in ongoing relation with the resurrected Lord. As a result of the reconciliation of Christ, the participation of Christians in the Eucharist enforces their relation to each other. The strong relationship between the Eucharist and reconciliation is clearly stated in the 8th verse of the 4th chapter of the Didaché: “for if ye are partakers in that which is immortal, how much more in things which are mortal”.

Református Szemle 100.3 (2007)Egyháztörténet, Rendszeres teológia