Református Szemle 104.6 (2011)

Editoria

Buzogány Dezső(575--581)

Sipos Gábor személye összeforrott az Erdélyi Református Egyházi Levéltár történetének több évtizedével. Alig van ma a református egyházban olyan lelkész, aki ilyen vagy olyan összefüggésben nevét ne hallotta volna. Alig van Erdélyben a magyar nyelven olvasó és író történészek között olyan, aki írásaival vagy személyesen vele ne találkozott volna.

levéltár, Erdélyi Múzeum, Sipos Gábor

Studium

Fekete Károly(582--593)

Amikor a Vécsi Szövetség jelentőségét, történetét, hatását és mára szóló üzenetét keressük, akkor bevezetésként elkerülhetetlen bemutatnunk azt a kort és szellemiséget, amelyben megszületett Erdélyben a református lelkipásztorok barátságának ideája.
A szellemi és a politikai közeg, illetve az egyházi és az egyéni vágy közötti szakadékot a szent naivság akciója, a barátság hidalta át.

EgyháztörténetVécsi kastély, misszió
Szabadi István(594--600)

Zoványi György 1728–1758 között a Tiszántúli Református Egyházkerület superintendense, 1711-től haláláig szilágyi (krasznai) esperes Zilahról igazgatta egyházkerületét éppúgy, mint egyházmegyéjét. 1724-ben a kerület főjegyzője lesz, mégpedig úgy, hogy Rápóti Pap Mihály hivatalban lévő superintendens halála esetén succesive utódjává lép elő. Ez 1726 ban meg is történt, de hivatalát csak két év múlva fogadta el. Felszentelésekor sem hagyta el Zilahot, Kereszturi Lukács szabolcsi és Besenyei István érmelléki esperes vette ki tőle az esküt Oroszi István mihályfalvai lelkész társaságában. A kerület igazgatása a sajátos beiktatáshoz hasonlóan rendhagyó módon zajlott.

EgyháztörténetTiszántúli Református Egyházkerület, Szilágyság, püspök és esperesek, egyházi adminisztráció, fegyelmi ügyek
Csapody Miklós(601--619)

László Dezső (1904–1973) református lelkész, teológus 1930–40 között az Erdélyi Fiatalok szerkesztője, az erdélyi magyarság meghatározó kisebbségi ideológusa volt. A második bécsi döntés után a magyar parlament behívott erdélyi párti képviselője lett. Személyére az Erdélyi Fiatalok mozgalmában betöltött szerepe, könyvei és írásai, széles körben ismert egyházi és közéleti tevékenysége hívta fel Teleki miniszterelnök figyelmét.

EgyháztörténetErdélyi Párt, Erdélyi Fiatalok, antiszemitizmus, László Dezső
Buzogány Dezső(620--636)

Tekintettel arra, hogy a református egyház lelkészi közösségének egy része csak az idősebbek visszaemlékezéséből szerezhet tudomást arról, a másik, visszaemlékező része pedig csak azt az oldalát ismeri, amellyel így vagy úgy személyes kapcsolatba került, szükségesnek tartjuk röviden ismertetni annak történetét, célját és felépítését. Ezzel ugyanakkor segítséget kívánunk nyújtani azoknak is, akik titkosszolgálati ügyirataikat visszakapták és szeretnének eligazodni az iratokon feltüntetett ügyosztályi rövidítések között.

Egyháztörténetsecuritate, titkosrendőrség, kommunizmus
Kolumbán Vilmos József(637--650)

Az erdélyi úrvacsorai viták holtpontról való kimozdulásában nagy szerepe volt a Heidelbergi Káténak. 1566-ban Erdélybe érkezett Heidelbergi Kátét a hazai unitárius meggyőződésű tábor a saját szempontjai szerint átdolgozta, Méliusz közbenjárásának köszönhetően a káté a két tábor közti megegyezés szerinti módosított változata jelent meg 1566-ban Kolozsváron Catechismus Ecclesiarum Dei címmel.

Egyháztörténetkonfirmáció, püspök, zsinat, Erdélyi Református Egyházkerület
Kurta József Tibor(651--658)

Tofeus Mihály az erdélyi fejedelmi udvarban 1679. május 30-tól 1682. május 12-ig a Zsoltárok könyve alapján prédikált. A jeles európai egyetemeket megjárt püspök teológiai nézeteit jelentősen befolyásolták azok a változások, melyek közel négy évtizedes lelkészi, teológusi tevékenysége idején következtek be az európai, és szinte azonnali recepcióval az erdélyi református egyházban. Ezek a hatások nyomon követhetők a zsoltárokról írt prédikációiban is, és bár más bibliai könyvek alapján elmondott prédikációinak kéziratban maradt kötetei mind elkallódtak, teológiai szempontból ebből az egy kötetből is kétségtelenné válik, hogy a korszellem az igehirdetői hivatás mércéje mellett másodlagos volt Tofeus számára.

Egyháztörténethomiletika, 17. századi egyháztörténet, Tófeus Dobos Mihály
Ősz Sándor Előd(659--684)

1887-ben Török István, a Kolozsvári Református Kollégium történelemtanára érdekes kéziratra hívta fel a tudományos közélet figyelmét. A Történelmi Tár hasábjain szemelvényesen közölte Pataki István református lelkipásztor naplóját. A naplót akkor a család leszármazottja, dr. Pataki Jenő kolozsvári orvos őrizte, tőle több családi irattal együtt az Erdélyi Múzeum Levéltárába, annak államosítása után a Román Nemzeti Levéltár Kolozs megyei Igazgatóságának kezelésébe került.

Egyháztörténetperegrinatio academica, Erdély, napló, olvasmányok, magánkönyvtár, bibliai filológia
Berekméri Árpád Róbert(685--693)

A Marosvásárhelyi Református Egyházközség ún. Nagy Levéltára több évszázados múlttal rendelkezik. Az alábbiakban ennek a hely- és egyháztörténeti szempontból igen értékes levéltárnak a történetét igyekszünk a források adta lehetőségekhez igazodva felvázolni. Ismereteink szerint ezzel a témával eddig csak dr. Farczády Elek foglalkozott átfogó egyháztörténeti munkájában egy rövid fejezet erejéig. A levéltár utolsó periódusára vonatkozóan azonban nála sem találni pontos ismertetést. A tanulmány összeállításához az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltárában őrzött forrásokat (presbitergyűlési jegyzőkönyvek, vizitációs jegyzőkönyvek, közigazgatási iratok) használtuk fel, de temészetesen érdeklődve forgattuk Farczády Elek fent említett művének kéziratát is.

EgyháztörténetNagy levéltár, Ditső Lajos, Farkas Elek, Tóthfalusi József, Farczády Elek
Zsigmond Attila(694--702)

Ha kissé megkésve is, de jelen tanulmánnyal a Tiszántúli Egyházkerület leghosszabb ideig, majd’ három évtizeden át hivatalban levő püspökének, Zoványi P. Györgynek kívánunk emléket állítani. Sajnálatos módon halálának 2008- ban elkövetkezett kettőszázötvenedik évfordulója sem jelentett elegendő ösztönzést arra nézve, hogy méltó módon emlékezzünk meg a superintendensi hivatalt igen nehéz időben viselő, egyházát lehetőségeihez képest buzgón védelmező Zoványiról. Bár eddigi ismereteink szerint élettörténetét meglehetős részletességel örökítette meg egyik leszármazottja, a közelmúltban végzett kutatásaink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az eddig tényként kezelt adatokat igencsak újra kell értékelnünk.

EgyháztörténetZilah, végrendelet
Adorjáni Anna(703--719)

Műhelyek vagytok [ti. a kollégiumi tanári lakások a Farkas utcából], ahol forr a munka, s szüntelenül tart, szentélyek vagytok, a melyekben a hazafiság oltártüzei lobogva égnek, a családi erények tűzhelyei, Zenon oszlopcsarnoka s a házak szűk udvarai s kertjei kitágulnak Akademos ligetjeivé a Heraklesnek szentelt oltárral, mert bizony nagy munkaerő kell és sok munkaerő kellett a tanári kötelességek buzgó lelkiismeretes teljesítésére.” Ez hangzott el Szilágyi Sándor történész szülőházára helyezett emléktáblájának avatóünnepségén. Szilágyi Sándor ifj. Szilágyi Ferenc fia, id. Szilágyi Ferenc unokája.

Egyháztörténet, EgyébSzilágyi Ferenc, Kolozsvári Református Kollégium, kultúrtörténet, Erdély, 19. századi egyháztörténet
Horváth Iringó(720--727)

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteire vonatkozó 17–18. századi levéltári források kiadása 2005-től a fennmaradt korabeli tárgyak bemutatásával bővült ki. Ez a körülmény kiváló lehetőség az egyházközségek tulajdonában lévő, néhol feledésbe merült, használaton kívül rekedt textíliák feltérképezésére is. A kutatás kiterjed a források és a fennmaradt emlékanyag összevetésére is, ami a tárgyak újfajta megközelítését teszi lehetővé: sor kerül a textíliák gyülekezetben betöltött szerepének vizsgálatára, és az ennek függvényében kialakult megnevezéseik, jellemzőik meghatározására is. Jelen tanulmány a történelmi Küküllői Református Egyházmegye 1676-ban induló vegyes protokollumában szereplő, a gyülekezetek 1676-os jövedelemés vagyonösszeírásainak textíliákra vonatkozó adatait szeretné értelmezni.

Egyháztörténetegyházi levéltár, textília
Kovács Mária-Márta(728--741)

A református egyház liturgiai eszközeinek funkcionális szerepük volt, nem önmagukban minősültek szent eszközöknek, hanem betöltött szerepük minősítette használatukat, értéküket. Ez a tény indokolja azt, hogy a református egyház az évszázadok folyamán nem tette lehetővé gazdag gyűjtemények kialakulását, az úrasztali edények tezaurálását, a liturgiában szerepüket vesztett klenódiumok eladásra kerültek. A funkcionalitás elvét követte az a gyakorlat is, amely során egyházközségek segítették egymást, a gazdagabb felesleges darabjait a szegényebbeknek adományozta.

Egyháztörténetklenódiumok, Nagyteremi református egyházközség klenódiumai
László Lóránd(742--748)

Tanulmányomat, intézménytörténetről lévén szó, egy rövid helyzetelemzéssel kezdeném, azért, hogy térben és időben pontos elhelyezést nyerjen az ismertetendő anyag bemutatása. Korábban más kutatások kapcsán a Felekezetközi Tanács tevékenységét Benkő Samu, Pál János és Bárdi Nándor is érintette. Az alábbiakban bemutatott téma kutatását elsősorban az motiválja, hogy feltárjuk olyan történeti intézményrendszerek – azaz az erdélyi magyar egyházak – 20. század eleji metamorfózisát, amelyeknek évszázadokon keresztül társadalomformáló, valamint a lelki-szellemi élet terén irányadó szerepe volt, azonban az első világháború befejezése után egyik pillanatról a másikra elvesztették politikai és anyagi hátterük számottevő részét.

Egyháztörténetfelekezetközi bizottság, Magyar Nemzeti Párt, felekezeti oktatás, felekezeti iskolák államosítása 1948-ban
Sipos Dávid(749--766)

A zilahi reformátusok a környéken egyedülálló módon 155 év alatt 3 orgonát építtettek, azokat rendszeresen javíttatták, és a gyülekezetben ez idő alatt 12 ismert és kevésbé ismert orgonaépítő fordult meg. Az erdélyi református orgonaépítési, vásárlási és javítási mutatókat nézve akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy más gyülekezethez képest Zilahon az orgonaépítők egymásnak adták a templom kilincsét. Ekkora orgonaépítési, karbantartási kedv bizonyára összefüggésben volt a gyülekezet anyagi helyzetével, de legfőképpen azzal az igénnyel, amelyről Magyarósi István is írt: a zilahi gyülekezet mindig úgy gondolta, hogy istentiszteleti éneklése csak orgonaszóval teljes, és ezt nem megfelelő vagy romlásnak indult hangszerrel nem tudta elképzelni. Illő tehát, hogy ennek az igyekezetnek emléket állítsunk e tanulmányban.

Egyháztörténetorgona, Zilah, Michael Kestner, Jónás István, Országh Sándor, Angster és fia

Recensio

Geréb Zsolt(767--768)

Egyháztörténettanulmánykötet, puritán irodalom
Péter Csaba(768--769)

Gyakorlati teológiakatechetika, gyermeknevelés

Novum

Adorjáni Zoltán(771--774)

konferencia, Coetus Theologorum
Antal István(780--785)

Egyháztörténet16. századi egyháztörténet, hitvallás, lelkipásztori szolgálat