Journal index

A folyóirat teljes tartalmában való keresés elérhető ebben a repozitóriumban.
Margriet Gosker551 -- 552Református Szemle 110.5 (2017)BeszámolóEgyéb
Krecht Gyöngyvér281 -- 298

A tanintézmény a századforduló éveiben szervezett előadásai a diákok esztétikai nevelésén túl a város, a környék ízlésformálásához járultak hozzá. A politikai, egyházi főméltóságok, iskolatámogatók, írók és költők születésének vagy halálának évfordulóin szervezett ünnepségek, a zabolai emléktábla, valamint a tanintézmény zászlójának avatására kitalált ünnepi forgatókönyvek a kor társadalmi életének meghatározó elemei maradtak.

Református Szemle 110.3 (2017)SzaktanulmányEgyháztörténet
Bányai Éva Eszter205 -- 210

Ez a tanulmány a Bukarest-i és Brăila-i református templomok építéstörténetével foglalkozik. A szerző figyelembe veszi a személyes beszámolókat és a szolgáló lelkészek feljegyzéseit. Ezeket a dokumentumokat nem lehet a szó szoros értelmében véve történeti forrásanyagnak tekinteni, de ennek ellenére hasznos információkat tartalmaznak azoktól a személyektől, akik részt vettek az építés folyamatában és a későbbi közösségszervezésben.

Református Szemle 104.2 (2011)
Neeser Daniel21 -- 27

A Kálvintól örökölt liturgia ihletforrásai. Kálvin szenvedélyessége a betéve tudás! Szívből, azaz betéve tudni a zsoltárokat, a liturgiai szövegeket, több mint negyven evangéliumi éneket, az úrvacsoraosztás teljes istentiszteleti rendjét, és még ezeknél is többet. Betéve, azaz szívből tudni azt jelenti: fülünkkel meghallani, értelmünkkel felfogni, megemészteni az Igét, majd alászállni a bensőbe, a vesékbe, oda, ahol az energia, az erő és a szenvedély(esség) lakozik, melyekre nézve mindenek megtértek, megszabadíttattak és az evangélium hirdetésének szolgálatára hívattak.

Református Szemle 103.1 (2010)Gyakorlati teológia
Neeser Daniel565 -- 572

Az istentisztelet értelmét és lényegét illetően sokat köszönhetünk a reformátoroknak, hogy ti. hangsúlyozták Isten jelenlétének fontosságát, amely az olvasott, hirdetett és magyarázott Ige által valósul meg, mégis el kell ismernünk, hogy szakítottak az istentisztelet titokzatosságával és elveszett Isten kimondhatatlan jelenlétének megérzése. Ennek az örökségnek megszakadását nehezen lehet elhordozni. De a genfi reformátor teológiai gondolkodásában mégis találunk olyan elemeket, amelyek alapján kidolgozhatjuk saját istentiszteleti rendünket, és amelyekkel megújíthatjuk liturgikus cselekedeteink ihletforrását. Ez lesz előadásom első részének témája. A második részben rámutatok azokra a körülményekre, amelyekben reformátorunknak tevékenykednie kellett, és fel fogom eleveníteni minden liturgia forrásának, az éneklésnek és az imádságnak jelentőségét.

Református Szemle 102.5 (2009)SzaktanulmányGyakorlati teológia