Journal index
Elsődleges fülek
Bodnár Lajos
› 89 -- 107
Kovács Albert (1838–1904) teológiai szabadelvűségének forrásait azért szükséges feltárnunk, mert ezek nélkül nem lehet megérteni teológiai gondolkodását, és az ő helyét sem tudjuk meghatározni a liberális teológia, azon belül ezen irányzat magyarországi képviselőinek igen széles palettáján. Ebben a tanulmányban azon a hatásoknak eredetét kíséreltük felderíteni, amelyek gyermekkorában, kollégiumi, erdélyi és külföldi teológiai tanulmányai alatt érték, és gondolkodását formálhatták.
A mezőbándi gyermekévek egyfelől a családban jelenlevő egyháziasságot, egyházszeretetet, másfelől a hanyatló egyház válságos helyzetének a felismerését nyomták bele kitörölhetetlenül lelkébe. Iskolai évei alatt főleg a racionalizmus eszmerendszerével ismerkedhetett meg, amely megalapozta a későbbi liberális teológiai irányultságot.
Utrechti és Göttingeni tanulmányai alatt egyaránt érhették liberális, közvetítő és ortodox hatások, hazatérése után a radikálisan liberális Ballagi Mór (1815–1891) hatása alá kerülhetett, s bár ez egyértelműen a liberális oldalra állította őt, ilyen irányultága mégsem zárta ki a külföldön megismert hitvalló teológiai iskolák képviselőitől átvett gondolatok felhasználását és alkalmazását.
Református Szemle 114.1 (2021)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia, Egyháztörténet
Egy Jókai-regény vallási szövege. A kőszívű ember fiai szentírási idézeteinek és imádságainak elemzése
Bodnár Lajos
› 410 -- 435
Jókai Mór valláshoz való viszonyulása kevéssé kutatott téma. Szinte minden regényében találkozunk különféle vallási utalásokkal, vallásos kifejezésekkel vagy egyszerűen csak a vallásos világképpel és szellemiséggel.
Református Szemle 111.4 (2018)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
Roukema Riemer
› 477 -- 487
Hogyan értelmezték az Újszövetséget a korai keresztyének? Ez alkalommal arról szeretnék röviden beszélni, hogy miképpen értelmezték és vitatták az 1Kor 15 egyik szakaszát a 2. és 4. évszázad között. Az 1Kor 15-ben Pál apostol Jézus Krisztus feltámadásával és a keresztyének végidőkben bekövetkezendő feltámadásával foglalkozik. Előadásomban ennek a fejezetnek a második felére, a 35-55. versekre fogok összpontosítani, amelyben az apostol a keresztyének feltámadásáról ír.
Református Szemle 108.5 (2015)
› Szaktanulmány
› Újszövetség
Gy. Dávid Gyula
› 425 -- 432
A 2014-es esztendő gróf losonci Bánffy Miklós emlékéveként marad fenn a köztudatban, az író, politikus, képzőművész születésének 140. évfordulóját ünnepelték határon innen és túl. De meg kell emlékeznünk elhunytáról is annak 65. évében. Ebből az alkalomból tesszük közzé dr. Ravasz László (1882—1975) református püspök gyászbeszédének kézzel javított gépiratos szövegét. Ez a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában őrzött hagyatékában maradt fenn.
Református Szemle 108.4 (2015)
› Forráskiadvány
› Egyháztörténet
Roukema Riemer
› 7 -- 20
Júdás evangéliumának történeti háttere és bemutatása a nagy nyilvánosság előtt. Miután az evangéliumot ismertető tudósok egyetértettek abban, hogy ez az irat Kr. u. a 2. században keletkezett, némely újságíró mégis fölvetette annak a lehetőségét, hogy Júdás evangéliuma olyan hagyományanyagot is megőrzött, amely régebbi és megbízhatóbb annál, ami kanonikus evangéliumokban lelhető fel. Így Júdás evangéliumának bemutatása célzatossá és kétértelmű vált a nagy nyilvánosság előtt.
Református Szemle 103.1 (2010)
› Újszövetség