Journal index

A folyóirat teljes tartalmában való keresés elérhető ebben a repozitóriumban.
Balogh Béla388 -- 397Református Szemle 116.4 (2023)Recenzió, kritikaÚjszövetség
Balogh Béla701 -- 703Református Szemle 115.6 (2022)Recenzió, kritikaKülönféle
Balogh Béla83 -- 88Református Szemle 115.1 (2022)Recenzió, kritikaKülönféle
Tőkés István165 -- 170

Szentlélekről lévén szó, azzal a legyőzhetetlen akadállyal találkozunk, hogy lehetetlen a szokásos értelemben vett beszédmód. Nem beszélhetünk róla sem úgy, mint emberről, sem úgy, mint látható tárgyról, ugyanis emberi tapasztalati világunkon kívül esik. Itt különösképpen igaz a Kálvin megállapítása, hogy véges nem foghatja föl a végtelent.

Református Szemle 110.2 (2017)SzaktanulmányRendszeres teológia
Balogh Béla711 -- 717

A debreceni szerkesztői közösség új, magyarított címmel látta el tudományművelő folyóiratát. Ugyanakkor az előd folyóiratéhoz képest új licencszámot szerzett.

Református Szemle 109.6 (2016)Recenzió, kritikaKülönféle
Balogh Béla453 -- 455Református Szemle 107.4 (2014)Recenzió, kritikaÓszövetség, Újszövetség
Tőkés István73 -- 89

E szokatlannak tűnő cím arra az ez ideig feldolgozatlan teológiai-társadalmi kérdésre utal, melyből kitűnik, hogy a 20. századnak talán páratlan tekintélyű teológusa, Karl Barth miképpen viszonyult 1940-ben az erdélyi magyar, illetve a magyar erdélyi határváltozáshoz, más szóval: az akkori Észak- és Dél-Erdély történelmi adottságához.

Református Szemle 106.1 (2013)Egyháztörténet
Balogh Béla624 -- 630

Dr. Geréb Pál (1912–1991) teológiai professzor emlékezete. - Összeállította: Adorjáni Zoltán

Református Szemle 105.6 (2012)Egyháztörténet
Tőkés István189 -- 194

Mai emberen értjük azt az immár több mint 6 milliárdnyi társadalmat, amely benépesíti a földet „Jeruzsálemtől a végső határokig”. Születésénél fogva ez az embersokaság nem hívő, sem nem hitetlen. Bizonyos sarkítással az is mondható róla, hogy az állatvilághoz tartozik mint annak legkiválóbbja. Érdemileg a párnapos csecsemő nem több, mint a kisbárány, a kisoroszlán vagy a sasfióka. Ez a fokozatosan fejlődő lény abban különbözik mindenektől, hogy növekedése során kialakul benne az értelem és az együttjáró öntudat-önszemlélet és világszemlélet. Ez a sajátossága emeli az állatvilág fölé. Ilyen ő mint mai ember.

Református Szemle 102.2 (2009)SzaktanulmányRendszeres teológia