Journal index

A folyóirat teljes tartalmában való keresés elérhető ebben a repozitóriumban.
Balogh Béla388 -- 397Református Szemle 116.4 (2023)Recenzió, kritikaÚjszövetség
Balogh Béla701 -- 703Református Szemle 115.6 (2022)Recenzió, kritikaKülönféle
Balogh Béla83 -- 88Református Szemle 115.1 (2022)Recenzió, kritikaKülönféle
Balogh Béla711 -- 717

A debreceni szerkesztői közösség új, magyarított címmel látta el tudományművelő folyóiratát. Ugyanakkor az előd folyóiratéhoz képest új licencszámot szerzett.

Református Szemle 109.6 (2016)Recenzió, kritikaKülönféle
Balogh Béla453 -- 455Református Szemle 107.4 (2014)Recenzió, kritikaÓszövetség, Újszövetség
Balogh Béla624 -- 630

Dr. Geréb Pál (1912–1991) teológiai professzor emlékezete. - Összeállította: Adorjáni Zoltán

Református Szemle 105.6 (2012)Egyháztörténet
Bernhard Jan-Andrea86 -- 110

Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt. Kálvin nem kereste az aktív befolyás lehetőségét a magyarországi és az erdélyi reformáció terjedése érdekében. Magyarországon és Erdélyben mégis terjedtek a művei. Ebben nagy szerepet játszottak a magyar diákok, de hozzájárultak a baseli és strassburgi könyvnyomtatók is. A magyar diákok a reformációt még közösen átélhető történésnek érezték az 1540-es években, és Kálvin Institutiójának különböző kiadásait Melanchthon Loci communes című munkájával együtt olvasták. Noha Kálvin művei már az 1520-as években elterjedtek és több helyen is olvasták őket, a wittenbergi reformáció melanchthoni irányzata mégis hosszú ideig uralkodott. Honterus brassói működése különösen mutatja, hogy reformáción és humanizmuson ugyanazt a programot értették. Magyarországon és Erdélyben végülis a Consensus Tigurinus adta az alapot a reformáció helvét-irányzatú további terjedéséhez.

Református Szemle 103.1 (2010)Egyháztörténet
Bernhard Jan-Andrea723 -- 746

Ez a tanulmány Kálvin 1551 előtti, magyarországi és erdélyi hatásával valamint befolyásával kíván foglalkozni, éspedig kétféle módon: induktív módon, különböző teológiai és vitairatoknak kiértékelésével, deduktív módon pedig úgy, hogy felméri Kálvin jelenlétét a Duna- és a Kárpát-térségben – a kommunikáció és könyvtártörténet kiértékelésének segítségével.

Református Szemle 102.6 (2009)Egyháztörténet