Journal index

A folyóirat teljes tartalmában való keresés elérhető ebben a repozitóriumban.
Balogh Béla388 -- 397Református Szemle 116.4 (2023)Recenzió, kritikaÚjszövetség
Balogh Béla83 -- 88Református Szemle 115.1 (2022)Recenzió, kritikaKülönféle
Balogh Béla701 -- 703Református Szemle 115.6 (2022)Recenzió, kritikaKülönféle
Balogh Béla711 -- 717

A debreceni szerkesztői közösség új, magyarított címmel látta el tudományművelő folyóiratát. Ugyanakkor az előd folyóiratéhoz képest új licencszámot szerzett.

Református Szemle 109.6 (2016)Recenzió, kritikaKülönféle
Kovács Szabolcs699 -- 710

Az iskolai lelkigondozás paradigmaváltást jelent az individualizmustól a perszonalizmus irányába. A lelkigondozás által rámutatunk arra, hogy az ember több mint individuális lény. Az embert kapcsolatai, igényei és vágyai alapján lehet megérteni és megközelíteni. Az erőfeszítés eredménye nem minden esetben egy boldog ember, hanem egy olyan személy, aki érzékennyé válik a mások igénye iránt. Ez pedig a misszió lehetőségét vetíti elő.

Református Szemle 108.6 (2015)BeszámolóGyakorlati teológia
Balogh Béla453 -- 455Református Szemle 107.4 (2014)Recenzió, kritikaÓszövetség, Újszövetség
Balogh Béla624 -- 630

Dr. Geréb Pál (1912–1991) teológiai professzor emlékezete. - Összeállította: Adorjáni Zoltán

Református Szemle 105.6 (2012)Egyháztörténet
Deák Angéla165 -- 182

A történetnek, illetve a történelem szemléletének két lehetséges módja létezik: az immanens filozófia-történeti szemlélet, valamint a kijelentésen alapuló teológiatörténeti elemzés. Van-e kapcsolat a kettő között? Mit jelent Barth két alapvető fogalma: mi a Geschichte (történet) és mi a Historie (történet) kapcsolata és különbsége? Milyen történetszemlélettel találkozunk Barthnál és vajon mennyire igaz a kizárólagosság vádja történetszemléletének krisztocentikus koncentrációjára vonatkozóan?

Református Szemle 104.2 (2011)Rendszeres teológia
Deák Angéla383 -- 399

Az esszencia (lényegi lét) és az egzisztencia (létező lét) közti szembenállás körülírására Tillich fogalmi eszközként az elidegenedés (Entfremdung) fogalmát választja. A fogalom azt a funkciót vette át, amelyet a klasszikus teológiában a bűn fogalma közvetített: az Isten és ember közti elválás kifejezését.Az elidegenedés fogalma Tillich rendszerében alapvető szerepet játszik, mivel az esszencia és az egzisztencia komplex kapcsolatstruktúráját – az esszenciális egységben levő egzisztenciális ellentmondást – meg tudja fogalmazni.Ha az egzisztencia lénye az elidegenedés fogalmában kifejezésre jut, és Tillich egzisztencia alatt elidegenedett egzisztenciát ért, felmerül a kérdés: miért hagyta meg mégis Tillich a klasszikus bűnfogalom használatát és milyen célt szolgál mindez?

Református Szemle 103.4 (2010)Rendszeres teológia