Journal index
Elsődleges fülek
Kulcsár Árpád, Pálfi József
› 90 -- 94
› Református Szemle 116.1 (2023)
› Recenzió, kritika
› Rendszeres teológia
Riemer Roukema
› 299 -- 306
A bibliahamisítók: Miként vezetnek félre minket az igazságot illetően (Die Bibelfälscher. Wie wir um die Wahrheit betrogen werden) című könyvében Klaus Berger az Újszövetség történetkritikai módszerrel végzett egzegézisét bírálja. Bár polémiában sok mindent kifogásolhatunk, könyve mégis figyelemre méltó, és teológiai törekvését/szándékát komolyan kell vennünk.
Református Szemle 110.3 (2017)
› Recenzió, kritika
Pálfi József
› 419 -- 433
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségét nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1931. szeptember 3-án, 11 évvel a mai romániai nyugati rész földrajzilag lefedő magyar egyházi testületének létrehozása után hozták létre. Amellett, hogy történelmi hátteret biztosítsunk egyedi részletekkel, tanulmányunk tisztelettel adózik a református nők odaadásáért és hatalmas munkájáért az egyház nevében. A Nőszövetség legfontosabb missziós szerepet játszott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületen belül.
Református Szemle 109.4 (2016)
› Szaktanulmány
› Egyháztörténet
Megszállók és megszállottak. Világ(nézet) és nemzet(iség)politika a Román Népköztársaságban (1958—1965)
Csendes László
› 534 -- 561
Kelet-Európa egyházainak közelmúltját kutatva sokszor távolinak tűnő dolgokon keresztül ismerünk önmagunkra, míg közvetlen közelünkben inkább azt látjuk meg, ami megkülönböztet minket ezektől a dolgoktól. Néha titokzatos alakok bukkannak fel előttünk, máskor pedig ismert közszereplők eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert tetteiről hullik le a lepel, s mindez új megvilágításba helyezi a régi dolgokat. Mintha csak Leszek Kolakowski mondása igazolódna be, miszerint a történelem nem tanít sem viselkedni, sem sikeressé válni, viszont elmondja, kik is vagyunk valójában.
Református Szemle 108.5 (2015)
› Szaktanulmány
› Egyháztörténet
Pálfi József
› 133 -- 148
A Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulójára szervezett konferenciánk jó alkalmat nyújt annak áttekintésére is, hogy a nagyváradi református vagy protestáns kötődésű nyomdászat mikor és milyen mértékben járult hozzá kátéirodalmunk gazdagításához, terjesztéséhez.
Református Szemle 107.2 (2014)
› Szaktanulmány
› Egyháztörténet
Pálfi József
› 610 -- 626
Református Anyaszentegyházunk egyik szimbolikus könyve, a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmából egy olyan kötet jelent meg, amely több, és eddig csak kéziratban fennmaradt kátét tett közkinccsé.
Református Szemle 106.6 (2013)
› Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
Az egyház palotájának ajtónállói. Adalékok a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Lelkészértekezletének történetéhez (1920–1941)
Pálfi József
› 547 -- 561
E tanulmány arról szól, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hogyan alakult valójában a trianoni békeszerződés után.
Református Szemle 106.5 (2013)
› Egyháztörténet
Deák Angéla
› 165 -- 182
A történetnek, illetve a történelem szemléletének két lehetséges módja létezik: az immanens filozófia-történeti szemlélet, valamint a kijelentésen alapuló teológiatörténeti elemzés. Van-e kapcsolat a kettő között? Mit jelent Barth két alapvető fogalma: mi a Geschichte (történet) és mi a Historie (történet) kapcsolata és különbsége? Milyen történetszemlélettel találkozunk Barthnál és vajon mennyire igaz a kizárólagosság vádja történetszemléletének krisztocentikus koncentrációjára vonatkozóan?
Református Szemle 104.2 (2011)
› Rendszeres teológia
Deák Angéla
› 383 -- 399
Az esszencia (lényegi lét) és az egzisztencia (létező lét) közti szembenállás körülírására Tillich fogalmi eszközként az elidegenedés (Entfremdung) fogalmát választja. A fogalom azt a funkciót vette át, amelyet a klasszikus teológiában a bűn fogalma közvetített: az Isten és ember közti elválás kifejezését.Az elidegenedés fogalma Tillich rendszerében alapvető szerepet játszik, mivel az esszencia és az egzisztencia komplex kapcsolatstruktúráját – az esszenciális egységben levő egzisztenciális ellentmondást – meg tudja fogalmazni.Ha az egzisztencia lénye az elidegenedés fogalmában kifejezésre jut, és Tillich egzisztencia alatt elidegenedett egzisztenciát ért, felmerül a kérdés: miért hagyta meg mégis Tillich a klasszikus bűnfogalom használatát és milyen célt szolgál mindez?
Református Szemle 103.4 (2010)
› Rendszeres teológia
Deák Angéla
› 85 -- 91
Napjainkban is égető kérdés, hogy mi a szabadság. A szolgaság a rabság ellentéte volna? Az Újszövetség viszont világosan tükrözi, hogy Jézus Krisztus viszonylagossá tette a szabadságot, illetve a rabságot. Az ember mindig valakinek vagy valaminek a rabja; illetve: szabad valakitől vagy valamitől. Aki rabja a bűnnek, az „szabad” az igazságtól, a világ Isten akarata szerinti rendjétől. Ez a szabadság kétes értékű, ugyanis az egészséges gondolkozásmód minden emberi magatartást gyümölcseiből ítél meg.
Református Szemle 102.1 (2009)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia, Újszövetség