Journal index
Elsődleges fülek
Kulcsár Árpád, Pálfi József
› 90 -- 94
› Református Szemle 116.1 (2023)
› Recenzió, kritika
› Rendszeres teológia
Pálfi József
› 419 -- 433
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségét nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1931. szeptember 3-án, 11 évvel a mai romániai nyugati rész földrajzilag lefedő magyar egyházi testületének létrehozása után hozták létre. Amellett, hogy történelmi hátteret biztosítsunk egyedi részletekkel, tanulmányunk tisztelettel adózik a református nők odaadásáért és hatalmas munkájáért az egyház nevében. A Nőszövetség legfontosabb missziós szerepet játszott a Királyhágómelléki Református Egyházkerületen belül.
Református Szemle 109.4 (2016)
› Szaktanulmány
› Egyháztörténet
Pálfi József
› 133 -- 148
A Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulójára szervezett konferenciánk jó alkalmat nyújt annak áttekintésére is, hogy a nagyváradi református vagy protestáns kötődésű nyomdászat mikor és milyen mértékben járult hozzá kátéirodalmunk gazdagításához, terjesztéséhez.
Református Szemle 107.2 (2014)
› Szaktanulmány
› Egyháztörténet
Pálfi József
› 610 -- 626
Református Anyaszentegyházunk egyik szimbolikus könyve, a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmából egy olyan kötet jelent meg, amely több, és eddig csak kéziratban fennmaradt kátét tett közkinccsé.
Református Szemle 106.6 (2013)
› Szaktanulmány
› Gyakorlati teológia
Az egyház palotájának ajtónállói. Adalékok a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Lelkészértekezletének történetéhez (1920–1941)
Pálfi József
› 547 -- 561
E tanulmány arról szól, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hogyan alakult valójában a trianoni békeszerződés után.
Református Szemle 106.5 (2013)
› Egyháztörténet
A tizenkét kispróféta könyve mint összefüggő irodalmi alkotás. A kutatás története és jelenlegi állása a címfeliratok vizsgálatának tükrében
Koncz-Vágási Katalin
› 5 -- 17
A Kr.e. 180 körüli Jézus, Sirák fia könyvében találjuk az első utalást arra nézve, hogy a prófétai iratokat Hóseástól Malakiásig egyetlen prófétai iratnak tekintik. A qumráni 4. számú barlangból előkerült kéziratból az derül ki, hogy a tizenkét iratot mindig együtt, egyetlen tekercsre írták. Ám a Kispróféták címfelirattal vagy valamilyen bevezetéssel kezdődnek, melyek formai és tartalmi jellegzetességeik alapján jól elkülöníthetőek egymástól. A Kispróféták könyve a prófétákat olyan sorrendben prezentálja, amely szerint a prófétai szó végigkísérte Izráel történetét, és jó előre megjövendölte történelmének főbb eseményeit. A mű tehát tartalmilag és teológiailag is jól átgondolt koncepcióval rendelkezik, ami miatt egységes szerkesztői elvek alapján elrendezett gyűjtemény benyomását kelti.
Református Szemle 105.1 (2012)
› Ószövetség
Kállay Dezső
› 118 -- 126
Keresztség és új élet. Exegetikai tanulmány Róm 6,1–11 alapján
A dolgozat a keresztség és az új élet viszonyát vizsgálja, és a keresztyén egzisztencia
lényegét igyekszik megragadni. Az alapvető feszültség a Krisztusban adott váltság valóságát jelző egyszeri keresztség és az állandó követelményként jelentkező etikai elkötelezettség együttállásából származik. Ha a megkereszteltekre nézve igaz az, hogy a keresztségben meghaltak a bűnnek (Róm 6,2), éspedig Jézus Krisztus egyszeri halála és feltámadása által, akkor mi értelme van még az apostoli intelemnek: „ne uralkodjék a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban” (Róm 6,12).
Ezt a kérdést a dolgozat a római levél krisztológiai kijelentéseinek vizsgálata felől közelíti meg. A krisztuseseményben az lett nyilvánvalóvá, ahogyan Isten az ember üdvösségére cselekedett és cselekszik kegyelmesen. A keresztyén egzisztencia feszültsége tehát az isteni cselekvés sajátosságának következménye: benne van a megváltás ajándéka és végső kiteljesedésének ígérete. A keresztyének új élete – Istenhez való viszonyulásuk az egész életet formáló hitben – valóság és követelmény egyaránt. A keresztyén lét lényege az a hit, mely mindvégig ugyanarra a kegyelemre támaszkodik, amelyet a keresztségben már megtapasztalt.
Református Szemle 103.1 (2010)
› Újszövetség
Kállay Dezső
› 110 -- 127
Adam und Christus. Im Allgemeinen gesprochen ist der rote Faden in Rom. 5,12–21 die Gegenüberstellung von Adam und Christus. Aber die genaue Herausarbeitung einer Analogie wird durchkreuzt von der Feststellung verschiedener Gegensätze bzw. Überbietungen. Die Wirkung des Erlösungsgeschehens ist größer und wunderbarer als die Wirkung des mit Adam begonnenen Unheilsgeschehens. Die biblische Grundüberzeugung von einem Zusammenhang zwischen Tun und Ergehen ist für die Exegese von großer Bedeutung. Adams Tat hatte zur Folge, dass der Tod zur allgemeinen Herrschaft gelangte. Doch alle, die den überströmenden Reichtum der Gnade und das Geschenk der Gerechtigkeit empfangen haben, werden durch den einen, Jesus Christus, im Leben herrschen. Die Tat Christi unterscheidet sich auf das Deutlichste von der Tat Adams. Sie wirkt nicht zwangsläufig, will vielmehr durch den Glauben zur Gerechtigkeit und zum ewigen Leben führen. Aus diesem Grunde ist die Wirkung der Gnade als eine noch unvollständige beschrieben, um die Absicht Gottes aufzuweisen und dadurch Glauben zu provozieren.
Református Szemle 100.1 (2007)
› Újszövetség