Journal index
Elsődleges fülek
Visky Sándor Béla
› 277 -- 295
Vannak-e egyáltalán keresztény megoldások világi problémákra? – töpreng Dietrich Bonhoeffer, a 20. század erkölcsi gondolkodásának meghatározó alakja egy 1941-es írásában. A kérdés ma még nagyobb súllyal nehezedik az egyházakra, mint háromnegyed századdal ezelőtt. Nélkülözhetetlen kalauz ez a töredékesen is teljes mű mindazok számára, akik nem hajlandók kétes megoldásokkal elfojtani az ember sóvárgó igényét arra nézve, hogy együtt lássa a teremtményt és a Teremtőt, a történelmet és a történelem Urát, a testet és a testté lett Igét.
Református Szemle 108.3 (2015)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
Visky Sándor Béla
› 221 -- 227
› Református Szemle 108.2 (2015)
› Recenzió, kritika
› Rendszeres teológia, Egyéb
Szűcs Ferenc
› 216 -- 220
› Református Szemle 108.2 (2015)
› Recenzió, kritika
› Rendszeres teológia, Egyháztörténet
Hermán M. János
› 522 -- 533
E tanulmány azzal a céllal követi a Genfi Káté útját, hogy a fellelhető nyomoknak, de főleg a fordításoknak köszönhetően jelezhessük, hogy mikor jelenhettek meg a „kálvini vonások a magyarság lelki arcán”. Az Institutio 1624-es magyar szövegének megjelenése Szenczi Molnár Alberthez kötődik. Ezután hosszúnak vagy éppen túl hosszúnak mondható szünet állt be Kálvin műveinek magyar nyelvre történő fordításai tekintetében, ez viszont nem akadályozta meg a magyar református egyház önazonosságának kialakulását.
Református Szemle 108.5 (2015)
› Szaktanulmány
› Egyháztörténet, Rendszeres teológia
Papp György
› 64 -- 75
"Szeresd felebarátodat." Az ősi parancs új értelmet és új töltetet nyer Jézus igehirdetésében, az apostolok, különösképpen Pál és János leveleiben, amelyekben régóta elfelejtett és mellőzött összefüggésekre derül fény. Az embertárs iránti szeretet parancsa a törvény lelke. Ha a mindenkori törvényértelmező ember2 tekintete elsiklik felette, ez életébe kerülhet. A betű ugyanis megöl, és a Lélek az, amely megelevenít (2Kor 3,6). Pál apostol ezért buzdít és tanít ekképpen: Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt. (Róm 13,8).
Református Szemle 108.1 (2015)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
Juhász Tamás
› 433 -- 439
› Református Szemle 108.4 (2015)
› Recenzió, kritika
› Rendszeres teológia
Kovács Ábrahám
› 387 -- 403
Ebben a tanulmányban szeretném röviden bemutatni a keresztyénség három alapvető hozzáállását más vallásokhoz, és rávilágítani a vallásközi párbeszéd és az összehasonlító vallásteológia kérdéseire. Ezek után a posztliberális teológia George Lindbeck által jelzett felfogásának újszerűségét és annak kritikai értékelését mutatom be.
Református Szemle 108.4 (2015)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
Ferencz Árpád
› 685 -- 703
Az idei esztendő Kálvin emlékezései kapcsán nagyon sokat foglalkozunk reformátorunk teológiájával, történeti szerepével, teológiai örökségével és annak máig ható erejével. Szabadjon megjegyeznem, hogy jelen írás szerzőjeként nem Kálvin-kutatóként, de a Kálvin János teológiájából élő teológusként a reformátori hitpragmatizmussal közeledek a genfi teológus életművéhez, azt a 20. század egyik meghatározó teológusának szemüvegén keresztül láttatva. Jelen írás célját és tartalmát tekintve nem törekszik a teljességre, sokkal inkább egy képet igyekszik rajzolni arról a teológusról, aki meghatározta a modern Európa arculatát, s akinek öröksége a 20. század egyik legmeghatározóbb teológusának nézeteit is jelentős mértékben formálta és meghatározta.
Református Szemle 102.6 (2009)
› Rendszeres teológia
Tőkés István
› 189 -- 194
Mai emberen értjük azt az immár több mint 6 milliárdnyi társadalmat, amely benépesíti a földet „Jeruzsálemtől a végső határokig”. Születésénél fogva ez az embersokaság nem hívő, sem nem hitetlen. Bizonyos sarkítással az is mondható róla, hogy az állatvilághoz tartozik mint annak legkiválóbbja. Érdemileg a párnapos csecsemő nem több, mint a kisbárány, a kisoroszlán vagy a sasfióka. Ez a fokozatosan fejlődő lény abban különbözik mindenektől, hogy növekedése során kialakul benne az értelem és az együttjáró öntudat-önszemlélet és világszemlélet. Ez a sajátossága emeli az állatvilág fölé. Ilyen ő mint mai ember.
Református Szemle 102.2 (2009)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
Adorjáni Zoltán
› 533 -- 538
A reformátori és kálvini örökség iránti hűség jól követhető a Református Szemle hasábjain megjelent írásokban, és különösen az 1960-as évek derekától, amikortól ugyanis rendszeressé vált a tanulmányok közlése. De a systematica teológiai tanulmányok sorában már az 1950-es évektől nyomon követhető a reformátorok tanítása és természetesen a Kálvin iránti fokozott érdeklődés.
Református Szemle 102.5 (2009)
› Szaktanulmány
› Egyháztörténet, Rendszeres teológia
Szűcs Ferenc
› 678 -- 684
Kálvint sem olvashatjuk ma a kálvinizmus hatástörténete nélkül. Itt azonban a „szerző védelmében” mindig szükség lesz egy olyan becsületes különbségtételre, amely a szövegek eredeti szándékát és mondanivalóját el tudja választani mind a később neki tulajdonított értelmezésektől, mindazok függetlenedett történeti hatásaitól. Úgy tűnik, hogy a Kálvin- kutatás éppen napjainkban fedezte fel ennek a különbségtételnek a fontosságát. A Kálvin interpretációk sokfélesége egyszerre gazdagság és teher. A jubileumi év ugyanakkor világszerte mutatja, hogy Kálvint ma is tekinthetjük olyan élő forrásnak, akinek gondolataival érdemes párbeszédben lennünk. Ezt igazolja pl., hogy a Magyarországi Református Egyház Kálvin időszerűsége címmel jelentetett meg egy tanulmánykötetet.4 De mennyiben lehet egy évszázadokkal ezelőtti életmű időszerű a 21. század olvasója számára?
Református Szemle 102.6 (2009)
› Rendszeres teológia
Deák Angéla
› 85 -- 91
Napjainkban is égető kérdés, hogy mi a szabadság. A szolgaság a rabság ellentéte volna? Az Újszövetség viszont világosan tükrözi, hogy Jézus Krisztus viszonylagossá tette a szabadságot, illetve a rabságot. Az ember mindig valakinek vagy valaminek a rabja; illetve: szabad valakitől vagy valamitől. Aki rabja a bűnnek, az „szabad” az igazságtól, a világ Isten akarata szerinti rendjétől. Ez a szabadság kétes értékű, ugyanis az egészséges gondolkozásmód minden emberi magatartást gyümölcseiből ítél meg.
Református Szemle 102.1 (2009)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia, Újszövetség
Pásztori-Kupán István
› 439 -- 454
Az 1948-as esztendő bizonyos szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi teológiai és társadalmi életben komoly fordulópontot jelentett. Ennek az évnek a tavaszára esett Karl Barth második magyarországi látogatása, és ugyanezen év augusztusában alakult meg az Egyházak Világtanácsa (World Council of Churches) is. Mindkét esemény meghatározó jelentőségű, hiszen hazai vonatkozásban Barth a második világháborúból alig ocsúdó, a kommunista berendezkedést döbbenten szemlélő teológusokkal találkozik, és mondanivalója nem arat osztatlan elismerést. Továbbá nemcsak magyar, hanem nemzetközi vonatkozásban is problematikussá válik a svájci teológus világháború utáni álláspontjának megítélése. Amszterdamban ugyanis eléggé élesen szembekerül az a két tábor, melyet nem igazán találóan, noha gyakran neveztek „kontinentális” (ti. európai), illetve „angolszász” csoportnak. Reinhold Niebuhr alább közölt cikkének elején meg is világítja a két – rosszul megválasztott – megnevezés közötti különbséget, illetve árnyalja azok jelentéstartalmát.
Református Szemle 102.4 (2009)
› Szaktanulmány
› Rendszeres teológia
Adorjáni Zoltán
› 621 -- 624
George Plasger: Ötletadó dolgozat Kálvin Institutiója Weber-fordításának 2008. évi kiadásához
ford. Balogh Béla
Református Szemle 102.5 (2009)
› Rendszeres teológia
Tunyogi Lehel
› 404 -- 410
Az emberi gondolkodás, fogalmazási mód, emlékezés (szinte) kötelezően képhez kötött, képszerű, már-már természetszerűen képalkotó. A magyar nyelvünk is a képből származtatja a képzeletet, s ellentmondásos módon, minél inkább képzelünk, képhez kapcsolunk valamit, annál messzebbre távolodunk el attól, amit közmegegyezéssel valóságnak tekintünk. S mikor így fogalmazok, hogy „valóságnak tekintünk”, újból csapdába kerülök, mert a tekintet a kép megragadásának a közege, s ez által újból visszajutok oda, ahonnan kiindultam; oda, hogy: minél képszerűbb vagyok, annál távolabb kerülök az ún. valóságtól. Képletesen (ismét „kép”): a kép kelepcéje a legképtelenebb képzet. Ezt megérteni, nem kis képzeletet igényel.
Református Szemle 102.4 (2009)
› Rendszeres teológia
Zabán Bálint Károly
› 595 -- 609
Tanulmányomban először Kálvin János személye és életműve értékelésének kérdéseit taglalom röviden, ez után pedig arra a kérdésre adok választ, hogy milyen szentírási építőkövekből áll össze az a kálvini egyházkép, amely már a kezdet kezdetén meggyőző volt és hódított – az ellenséges politikai körülmények ellenére is.
Református Szemle 102.5 (2009)
› Rendszeres teológia
Juhász Tamás
› 336 -- 339
Hetvenöt éve, 1934. május 31-én fogadták el a német protestánsok barmeni hitvalló zsinatán az azóta híressé vált Teológiai Nyilatkozatot. Karl Barthnak oroszlánrésze volt a szöveg megfogalmazásában. A nyilatkozat hat rövid tételből áll, mindegyiket bibliai „alapige” vezeti be. A mondatok határozottak, kategorikusak, erőt képviselnek. Az állításokat erőteljesebbé teszik a hozzájuk fűzött tagadások. Az elutasítások jelzik, hogy a német protestánsok már Hitler hatalomra jutása után egy évvel felismerték: a totális diktatúra nem csupán ittott sérti az egyház köreit, hanem gyökereiben támadja a keresztyén hitet. A tételek bibliai igazsága a totális állam tévelygéseivel és hazugságaival szemben még inkább felragyog. Nem csoda, hogy a barmeni nyilatkozat után a német birodalmi kormányzat ádáz harcot folytatott a hitvalló protestánsok ellen. Nem csoda, hogy a német – majd az egész európai – protestantizmus hitvallási rangra emelte az 1934-es nyilatkozatot, és nem csoda, hogy 1980-ban a kommunista cenzúra Wilhelm Niesel Az evangélium és az egyházak című tankönyve kolozsvári fordításából töröltette a Barmeni Hitvallás szövegét.
Református Szemle 102.3 (2009)
› Rendszeres teológia
Pásztori-Kupán István
› 573 -- 594
Jelen tanulmányunkban nem vállalkozhatunk a fiatal Kálvin első teológiai művében, a Psychopannychiában felvetett minden kérdés részletes kibontására, sem annak teljes hatástörténeti elemzésére, mindazonáltal megkíséreljük vázolni azokat a legfontosabb szövegtörténeti, teológiai és aktuális szempontokat, melyek a lélek mibenléte felől gondolkodó keresztyén ember számára támpontul szolgálhatnak.
Református Szemle 102.5 (2009)
› Rendszeres teológia
Beek Abraham van de
› 327 -- 335
Kihívást jelent az erdélyi református egyház számára, hogy a szó igaz értelemében reformátussá legyen. Olyan reformátussá, aki reformátusságát a keresztyén élet és gondolkodás kezdeteire és forrásaira alapozza. Ez azt jelenti: el kell sajátítania a szereteten és a gondoskodó szolgálatkészségen felépülő életformáját, amelyet az imádság és könyörgés tart fenn, és idegenként kell élnie: idegenként, de nem a történelem során végrehajtott politikai döntések következtében, hanem egy lényegesebb isteni döntés alapján, amely a keresztyéneket a mennyek országának örököseivé tette és így mennyei polgárjoggal ruházta fel őket. Tökéletesen tudatában vagyok annak, milyen nehéz megtenni ezt a teljes fordulatot. Még a Zsidókhoz írott levél olvasóit is figyelmeztetni kellett arra, hogy el ne forduljanak attól, amit Isten kezdett el velük.
Református Szemle 102.3 (2009)
› Rendszeres teológia
Kustár Zoltán
› 547 -- 555
Kálvin János születésének 500. évfordulója és a 2009-cel megkezdődő „Kálvinévek” figyelmünket ismét e gazdag hagyatékra irányítják. Jelen tanulmány ezen belül egyetlen, kevésbé ismert részletre kívánja ráirányítani a figyelmet: arra, hogy Kálvin János Bibliáról alkotott felfogása milyen pozitív módon hatott a hit és a tudomány viszonyára, s hogyan segítette elő a 17–18. században a modern természettudományok kialakulását. Célunk az, hogy a szakirodalom fényében a vonatkozó kálvini tanításokat röviden összefoglaljuk, azok tudomány-történeti vonatkozásait pedig Kálvin kommentárirodalmából újabb bizonyítékokkal is alátámasszuk.
Református Szemle 102.5 (2009)
› Egyháztörténet, Rendszeres teológia